Tulareban Best Westernben aludtunk, nagyon bejött, jó volt végre rendes szállodában aludni. Volt egy nagyon kényelmes fotel, elgondolkoztunk, hogy elhozzuk magunkkal :)
No de visszatérve a csütörtöki napra (azt hiszem tegnap előtt csütörtök volt, de nem vagyok benne teljesen biztos :)). A Sequoia nemzeti parkot látogattuk meg, ami arról híres, hogy szép hegyes rész, és óriási fák vannak benne. Itt van pl. a világ legnagyobb fája is Sherman tábornok (2200 éves, 31m a kerülete...). Sokat nem túráztunk, mert voltak táblák, amik elvették a bátorságunkat, pl. ezek:
Tehát lassítsunk, mert vadállatok vannak errefelé, ill. aktív macik vannak a környéken, ne közelítsd meg őket, és ne hagyj kaját látható helyen a kocsiban. Korábban már többször olvastam róla, hogy a macik előszeretettel törnek fel autókat egy kis kajáért, és szagra is mennek, nem csak látványra. Hát mi aggódtunk, mert épp délelőtt kóstoltunk végig vagy 5-6 féle rágót, és az autó messziről illatozott :) A kempingezőknek vannak különféle tárolókonténerek, nekik abban kell tárolniuk mindent, mert azt a macik nem tudják kinyitni, és a szemetesek is macibiztosak.
Két helyen álltunk meg kicsit sétálni, az egyik az Őrszem nevű fa, a másik meg Sherman tábornok. Ez utóbbihoz kicsit többet kellett menni, és mikor lent voltunk a völgyben láttunk is egy kicsi medvét. Iszkoltunk is gyorsan vissza (főleg én :)), nem akartuk megvárni, hogy előjöjjön az anyukája is. Így nézett ki:
Amúgy szerencsére nem történt semmi veszélyes, bár számítottunk arra, hogy mire visszamegyünk az autóhoz benne fog ülni pár maci és bőszen rágóznak, meg eszik a mindenféle kajánkat, amivel tele volt az autó, de nem így történt. Láttunk amúgy megint cuki minimókusokat, meg egy nagy szőrös mormotát is, de azt csak vezetés közben, és nem tudtuk lefotózni. Mutatok pár képet a fákról is azért :)
| Sherman tábornok |
A park amúgy lényegében 2 park, de a másikba nem tudtunk bemenni, mert hetek óta erdőtűz van. Mondjuk időnk sem nagyon lett volna, mert így is egy 5-6 órás út volt, míg elértünk LA-be. Úgy terveztük, hogy LA előtt megállunk és cserélünk, mert én itt nem szeretek a 6-8 sávos autópályákon vezetni, aztán valahogy mégsem sikerült megállni és lenyomtam az egészet egyben. Ez megint elég nagy kilépés volt a komfortzónámból, de hát kellenek az ilyenek :)
LA-ben az első napunkon nem csináltunk sok dolgot, shoppingoltunk, lementünk az egyik közeli tengerpartra naplementét nézni, meg autót cseréltünk. Kb. 1,5 órát kellett rá várni, de egy gyönyörű fekete Dodge Chargerünk van :) Eddig úgy ment mindig itt LA-ben, hogy elintéztük a papírokat, kimentünk az autókhoz, megmondták melyik sor, és az ott lévő autók közül válogathattunk. Na most nem volt szinte 1 autó sem a parkolóban, sorba kellett állni, és ahogy hozták a kocsikat, úgy vitték az emberek. Mi mondtuk a srácnak, hogy Chargert szeretnénk, mondta, hogy lehet, hogy sokat kell várni, mindig szólt, amikor olyan kategóriájú autó jött, ami a miénk, hogy esetleg nem akarnánk-e mást, de mi kitartottunk :) Szegényt sajnáltam amúgy, mert sok ember nem volt túl türelmes, pedig ott láthatóan mindent megtettek, hogy mindenki minél előbb kapjon autót. Az ok, amiért most ez volt, az a Labor Day weekend, ami lényegében olyan, mint nálunk a május 1., csak itt szeptember első hétfője, és így van egy hosszú hétvégéjük, ami nekik nem sokszor van, ezért ilyenkor az egész ország utazik. Eddig ezen a hétvégén mindig valahol a sivatagban voltunk, azt hiszem ez a jövőben is így lesz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése